Mi is a Due Diligence?

A Due Diligence gyakorlatilag egy vállalat alapos felülvizsgálatát jelenti. Az eljárás gyökere lényegében a „Caveat Emptor” (magyar fordításban a Vevő legyen óvatos) római jogi alapelvre vezethető vissza, amely szerint a vevő kötelessége és kockázata, hogy ügyletkötést megelőzően a szükséges vizsgálatot elvégezze.

A Due Diligence tehát egy olyan eljárás, amelyet általában akkor alkalmaznak, amikor egy vállalkozás vagy vállalkozás üzletrészét, eszközeit kívánják értékesíteni, illetve amikor két vállalat fúziót vagy akvizíciót tervez.

Az eljárás során a vevő vagy befektető átfogó átvilágítást végez a cégnél, hogy felmérje azokat a kockázatokat, amelyekkel számolnia kell a befektetés során.

Kik és mikor alkalmazzák a due diligence eljárást?

A Due Diligence eljárást általában fúziók és felvásárlások (M&A) folyamataiban – lényegében annak részeként – használják, azonban bármilyen folyamat vagy üzleti tranzakció során alkalmazható. Ahogy említettük általában a Vevő bízza meg az átvilágítással az Irodánkat.

Előfordul azonban olyan eset is, amikor az eladó – tudatosan készülve egy jövőbeli tranzakcióra – saját vállalkozását világította át due diligence eljárás keretében azzal a céllal, hogy még a tranzakció előtt azonosítsa és elhárítsa azokat a kockázatokat, amelyeket – ha a jövőbeli vevő azonosít – akár a tranzakció meghiúsulásával vagy csökkent vételáron, kedvezőtlenebb feltételekkel történő megvalósulásával járhat.

A Due Diligence célja:

• a vevő alaposan megismerje a céget, annak pénzügyi-, és jogi helyzetét, valamint azon kockázatokat, amelyekkel a tranzakció során szembesülhet.
• annak biztosítása, hogy a szóban forgó tranzakcióval kapcsolatban hozott döntések megalapozottak legyenek (megszerzett vállalkozás vagy eszköz nem rendelkezik semmilyen hibával, kockázati elemmel) és ezáltal a kockázatot csökkentsék.

A Due Diligence típusai:

Jogi átvilágítás

Az átvilágítás ezen formája során a tranzakció tárgyát képező vállalat (vagy adott eszköz) jogi szempontból történő vizsgálata és értékelése történik, amelynek célja, hogy azonosítsuk az összes olyan jogi kockázatot, amelyeket a cég tevékenysége és/vagy szervezeti struktúrája felvethet.

Az átvilágítás magában foglalja a vállalkozás jogi dokumentumainak átvizsgálását (létesítő okirat, bérleti szerződések, hitelszerződések, ÁSZF, GDPR vonatkozású dokumentumok) A jogi átvilágítás szinte kivétel nélkül kiterjed a munkajogi átvilágításra is, amelynek keretében átvizsgáljuk a munkajogi szabályozás megfelelőségét. Ennek keretében rendszerint vizsgáljuk a munkavállalói munkaszerződéseket, bérszámfejtési dokumentumokat, munkaidő-és egyéb nyilvántartásokat; esetleges jogvitákat, peres eljárásokat a munkavállalók, volt munkavállalók vagy más érintettek által a céggel szemben)

Pénzügyi átvilágítás

A pénzügyi átvilágítás során megvizsgáljuk a vállalat pénzügyi és számviteli dokumentumait, gyakorlatát. A pénzügyi átvilágítás célja, hogy a vevő világos képet kapjon a vállalat pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az megismert pénzügyi adatok, folyamatok valóban megbízható és valós összképet, vagyoni helyzetet mutatnak-e.

Környezeti átvilágítás

Az átvilágítás ezen formáját annak érdekében végzik, hogy a vállalat megfelel-e a vonatkozó környezetvédelmi előírásoknak, megfelelő engedélyekkel rendelkezik-e. Általánosságban elmondható, hogy minden olyan vállalatnak, amely gazdagsági vagy ipari egységgel rendelkezik, meg kell felelnie a folyamatnak.

Eszközértékesítés

Amennyiben a tranzakció tárgya nem az egész vállalat, csak annak egyes eszköze(i), akkor a due diligence eljárás is szűkebb kört ölel fel, hiszen eszközértékesítés során a vevő csak az eszközt vásárolja meg. Következésképpen az átvilágítás is csak az adott eszköz vizsgálatára koncentrál

Adminisztratív átvilágítás

Az átvilágítás ezen formája a vállalat adminisztratív rendszerének vizsgálatát foglalja magában. Az adminisztráció nem csak a szervezet hierarchiáját foglalja magában, hanem a vállalat munkafolyamatai is. Az átvilágítás ezen formája a vállalat által alkalmazott különböző folyamatokat vizsgálja. Az adminisztratív átvilágítás azonban nem terjed ki az eladó vállalat által kötött stratégiai partnerségekre vagy megállapodásokra.

Kereskedelmi átvilágítás

Az átvilágítás e formája keretében a vállalat által követett kereskedelmi tendenciákat, a szervezet hosszú és rövid távú céljait vizsgálja. A vállalat célkitűzéseit és céljait elemezzük, és ha bármilyen eltérés tapasztalható, akkor annak okait tárjuk fel. Az átvilágítás ezen formáján keresztül a szervezet (vevő) megértheti a vállalkozás (eladó) stratégiai céljait, és láthatja, hogy azok megfelelnek-e a vevő jelenlegi céljainak.

Az eljárás folyamata:

Due Diligence eljárás során többféle adatot és dokumentumot kérünk be. Az adatok köre függ a konkrét megbízástól, a due diligence eljárás típusától, ill. annak komplexitásától is, azonban a következő dokumentumok vizsgálata rendszerint megtörténik:

• jogi dokumentumok, mint például a cégalapító okiratok, jogi megállapodások, engedélyek és engedélyekkel kapcsolatos dokumentumok
• pénzügyi vonatkozású dokumentumok (mérleg, eredménykimutatás), adóbevallások, hitelinformációk, számlázási és fizetési feltételek, az ingatlanok és az eszközök állapota, munkaszerződések
• munkajogi vonatkozású dokumentumok
• Az adatok jellemzően ún. adatszobába kerülnek feltöltésre, amely lehet fizikai és virtuális adatszoba is egyaránt. Ezen az adatszobán keresztül az információk hozzáférhetők az átvilágítási folyamat során.

Az eljárás eredménye:

A Due Diligence folyamatának eredményeként egy összefoglaló anyag készül. Az összefoglaló anyag a céget és annak üzleti tevékenységét átfogó jelentés, amelyben részletesen leírják a cég működését, a pénzügyi és jogi helyzetét, valamint azokat a kockázatokat, amelyekkel a befektetőnek számolnia kell.

A Due diligence jelentés fontos alapja lehet a döntésnek, hogy a befektető befektet-e a cégnél, és ha igen, milyen feltételekkel. Due Diligence eljárás eredményének és az azonosított kockázatoknak a vételárra (általában mint vételár-csökkentő tényező), a tranzakció módjára, a szerződéses feltételekre, ill. a szavatossági feltételekre (pl. vételár visszatartás, kártalanítás, szavatosság) is hatással lehet, azonban jelentős azonosított kockázatok akár az ügylet meghiúsítását is eredményezhetik (ún. dealbreaker).

Red Flag Report

Az említett „dealbreaker” vagy magas kockázatú probléma azonosítása esetén a due diligence összefoglaló anyag részét képezi az ún. Red Flag Report (Magyarul: Vörös zászló jelentés), amely azon kockázati tényezőket mutatja be, amelyek a befektető számára a legnagyobb kockázatot jelentik.

Ha egy eljárás során "Red Flag Report" készül, akkor javasolt, hogy az érintettek, beleértve az illetékes hatóságokat és szakértőket, mielőbb vizsgálják meg az ügyet, hogy megoldják a problémát és minimalizálják a kockázatokat.

Fontos megjegyezni, hogy a "Red Flag Report" csak egy eszköz a problémák megoldására, és az eredmények elérése érdekében további lépésekre lehet szükség (például további vizsgálatra, szakértői tanácsadásra, intézkedések végrehajtására, stb.)