Bemutatjuk a 2023-as évben életbe lépő adótörvény - és egyéb bérszámfejtést érintő változásokat, amelyekre érdemes oldafigyelni!
10 perces olvasmány
Személyi jövedelemadó:
Újdonság a 30 év alatti anyák kedvezményével kapcsolatos nyilatkozat:
A 30 év alatti anyák kedvezményét az a fiatal anya veheti igénybe, aki 25. életévét betöltötte, a jogosultság megnyílásakor nincs még 30 éves és családi kedvezményre 2022. december 31-ét követően válik jogosulttá, például várandóssága 2022. december 31-ét követően éri el a 91. napot, vagy gyermeke 2022. december 31. után születik meg.
A 30 év alatti anyák kedvezményének összege havonta legfeljebb 2023-ban jogosultsági hónaponként 499 952 forint, ami 74 993 forint adómegtakarítást jelent.
A 30 év alatti anyák kedvezménye a jogosultsági hónapokban megszerzett (munkaviszonyból származó jövedelem esetében a jogosultsági hónapokra elszámolt), alábbi jövedelmekre érvényesíthető:
- a bérnek minősülő és más nem önálló tevékenységből származó jövedelemre
- az önálló tevékenységből származó jövedelmek közül például a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói kivétjére, átalányadózás esetén az átalányban megállapított jövedelemére.
Jogosultsági hónapként az a hónap vehető figyelembe, amelyben a fiatal anya a családi kedvezményre való jogosultsága a vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekére, illetve a magzatra tekintettel fennáll, de legkorábban a 25. életéve betöltésének hónapját követő hónap.
A kedvezmény legfeljebb annak az évnek az utolsó jogosultsági hónapjáig érvényesíthető, amely évben a fiatal anya betölti a 30. életévét.
Négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezményével kapcsolatos nyilatkozat:
A négy, vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye nyilatkozatot továbbra is a munkavállaló véglegesen is leadhatja a munkáltatónak, így nem kell évente újra nyilatkoznia.
25 év alatti fiatalok szja-mentessége:
A 25. életévét be nem töltött fiatal csökkentheti az összevont adóalapjába tartozó egyes jövedelmeit a 25 év alatti fiatalok kedvezményével. A kedvezménnyel csökkenthető például a bérjövedelem, a megbízási díj, az őstermelői jövedelem, az egyéni vállalkozó átalányban megállapított jövedelme, vagy vállalkozói kivétje.
A kedvezmény összege jogosultsági hónaponként 499 952 forint, ami 74 993 forint adómegtakarítást jelent.
A 2022. január 1-jétől érvényesíthető 25 év alatti fiatalok kedvezménye az többi kedvezményhez képest annyiban speciális, hogy ez esetben akkor kell nyilatkozni, ha a magánszemély nem kéri a kedvezmény érvényesítését, vagy csak részben kívánja azt igénybe venni.
Személyi kedvezmény:
A személyi kedvezményt adóalap-csökkentő kedvezményként lehet igénybe venni. A nyilatkozat alapján a munkáltató (kifizető) az adóelőleg alapját csökkenti jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmadának száz forintra kerekített összegével, azaz 2023-ban havi 77 300 forinttal.
Családi kedvezmény:
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személynek minősülő kedvezményezett eltartott gyermek után jogosultsági hónaponként a kedvezmény havi összege 66 670 forinttal emelt összegben vehető igénybe.
Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy az, aki:
- 18 évesnél fiatalabb, és a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul
- 18 évesnél idősebb, és a 18. életévének betöltése előtt munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, legalább 50%-os mértékű egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek egészségi állapota a rehabilitációs hatóság minősítése alapján a 18. életévének betöltése előtt sem haladja meg az 50%-os mértéket, és ez az állapot legalább 1 éve tart, vagy előreláthatólag legalább 1 évig fennáll
Az eltartottak minőséget jelölő kódok:
„1” kód – Kedvezményezett eltartott
„2” kód – Eltartott
„3” kód – Felváltva gondozott gyermek
„4” kód – Beteg gyermek
„5” kód – Felváltva gondozott beteg gyermek
„0” kód – Kedvezménybe nem számító
Jogosultsági jogcímek:
„a” kód – Gyermek után családi pótlékra jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő házastárs
„b” kód – Várandós nő vagy vele közös háztartásban élő házastársa
„c” kód – Családi pótlékra saját jogán jogosult, vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő hozzátartozó (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is)
„d” kód – Rokkantsági járadékban részesülő vagy ilyen jogosulttal közös háztartásban élő hozzátartozó (ideértve a gyermek szüleinek hozzátartozóit is)
Az igénybe vehető adókedvezmények érvényesítési sorrendje:
1. négy vagy több gyermeket nevelő anyák kedvezménye
2. 25 év alatti fiatalok kedvezménye
3. 30 év alatti anyák kedvezménye
4. személyi kedvezmény
5. első házasok kedvezménye
6. családi kedvezmény
Átalányadózással kapcsolatos módosítások:
2023-tól megszűnik a választáshoz kötődő bevételi értékhatár, így az egyéni vállalkozó akkor is választhatja az átalányadózást, ha a 2022. évi bevétele meghaladja a minimálbér tízszeresét, kizárólag kereskedelmi tevékenység esetén pedig annak ötvenszeresét. Csak a választás, áttérés során nem kell vizsgálni az értékhatárt, ettől függetlenül, az átalányadózás addig alkalmazható, amíg a minimálbér tízszeresét, illetve kizárólag kereskedelmi tevékenység esetén pedig ötvenszeresét nem haladja meg az egyéni vállalkozó éves bevétele.
A tevékenységét év közben kezdő, megszüntető vagy szüneteltető egyéni vállalkozó a bevételi értékhatárt a tevékenység folytatásának napjaival időarányosan veheti figyelembe.
Ismételt választás feltételeinél 2023-tól jelentősen csökken az az időszak, amelyben a korábban átalányadózást megszüntető egyéni vállalkozó nem lehet újra átalányadózó.
Az a vállalkozó, aki megszünteti e státuszát, vagy az átalányadózásra való jogosultsága megszűnik, a megszüntetés/megszűnés évére és az azt követő 12 hónapra nem választhatja újból ezt az adózási formát.
Adóelőleg megállapítása és bevallása is változik, az átalányadózó egyéni vállalkozók járulékfizetésére vonatkozó szabályok, és emiatt módosul a családi járulékkedvezményt év közben igénybe vevő átalányadózó egyéni vállalkozók szja-előlegének megállapítása is. Ha a biztosított átalányadózó egyéni vállalkozó év közben családi járulékkedvezményt is érvényesít, akkor az átalányban megállapított jövedelem adóelőlegét negyedévente kell megállapítania és bevallania a 2358-as bevallásban.
2023-tól az is alkalmazhatja a 80%-os költséghányadot, aki kizárólag személygépjármű-vezető képzés tevékenységből (TESZOR 85.53.11) szerez bevételt.
A biztosított átalányadózó egyéni vállalkozónak a társadalombiztosítási járulékot új szabályok szerint, „göngyölítéssel” kell kiszámítania.
A göngyölítéses módszert mind a főfoglalkozású, mind a nem főfoglalkozású átalányadózó egyéni vállalkozóknak alkalmazniuk kell, de a nem főfoglalkozású egyéni vállalkozóknak nem kell figyelembe venniük a minimum-járulékalapra vonatkozó rendelkezéseket.
A szociális hozzájárulási adót is göngyölítéses módszerrel kell meghatározni ugyanúgy, ahogyan a társadalombiztosítási járulékot. A főfoglalkozású egyéni vállalkozót a saját maga után havonta terhelő szociális hozzájárulási adó alapja továbbra is legalább a minimálbér, vagy garantált bérminimum 112,5 százaléka, ezért, ha a göngyölítéses módszerrel kiszámított szociális hozzájárulási adóalap kisebb ennél az összegnél, akkor a szociális hozzájárulási adót a minimálbér/bérminimum 112,5 százaléka után kell megfizetni.
A foglalkoztatónak nem minősülő, átalányadózó egyéni vállalkozónak – a tárgynegyedév adatait hónaponként külön feltüntetve – negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 12. napjáig kell elektronikusan benyújtania a 2358 jelű járulékbevallást.
SZÉP kártya juttatás:
2023-tól megszűnnek a Széchenyi Pihenő Kártya alszámlái, ám a SZÉP-kártyára utalt összeg felhasználási területei nem változnak, így azt továbbra is a vonatkozó kormányrendeletben meghatározott szálláshely-szolgáltatásra, melegkonyhás vendéglátóhelyeken étkezési szolgáltatásra, illetve a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra lehet felhasználni.
A SZÉP-kártyára juttatott összeget egészében kell vizsgálni.
- 450 ezer forint, ha a munkaviszony egész évben fennáll,
- a 450 ezer forintnak az adott munkáltatónál az adóévben munkaviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkaviszony az év egy részében áll fenn,
- 450 ezer forint, ha a munkaviszony a magánszemély halála miatt szűnik meg
Amennyiben az éves rekreációs összeg a 450 ezer forinton belül marad, úgy a juttatás béren kívüli juttatásként adózik, egyébként pedig egyes meghatározott juttatásként.
A kedvezményes adózású rekreációs keretösszeg egy adóévben, több munkáltatót együttvéve nem haladhatja meg a 450 ezer forintot.
Évente egyszer adható csekély értékű ajándék:
A munkavállalók és hozzátartozók részére adott csekély értékű ajándék egyes meghatározott juttatásnak minősül. A minimálbér 10 %-ig adható évi egy alkalommal, személyenként, a csekély értékű ajándék. 2023-tól ez 23 200 forint/fő/ év. Termék, szolgáltatás vagy ezekre beváltható utalvány lehet. Az utalvány csak konkrét termékre, szolgáltatásra fordítható, de pénzre nem.
A kifizető egyes meghatározott juttatásként céges rendezvényen magasabb összegű ajándéktárgyat is adhat. A minimálbér 25 %-ig terjedhet az értéke, ez 2023-tól 58 000 forint. Továbbra is a rendezvénynek döntő részben vendéglátás vagy szabadidős program jellegűnek kell lennie. Ebben az esetben az ajándék nem lehet utalvány. Az ajándékot a rendezvény keretein belül át kell adni.
Az egyes meghatározott juttatás esetében az adóalap 1,18 szorosa után merül fel 15% személyi jövedelemadó és 13% szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség.
Minimálbér, garantált bérminimum összege 2023.01.01-től:
Minimálbér:
havi bér: 232 000 Ft
heti bér: 53 340 Ft
napi bér: 10 670 Ft
órabér: 1 334 Ft
Garantált bérminimum:
havi bér: 296 400 Ft
heti bér: 68 140 Ft
napi bér: 13 630 Ft
órabér: 1 704 Ft
Részmunkaidőben történő foglalkoztatás esetében a havi, heti, napi és órabér a bértételt a munkaidő eltérő arányában kell meghatározni.
Biztosítási kötelezettség alá tartozó jogviszony meghatározása esetében a minimálbér 30%-ának egy hónapra eső összege 2023.01.01-től: 232 000 Ft*30%= 69 600 Ft/hó.
Ennek egy napra eső része: 69 600 Ft/30 nap= 2 320 Ft/nap.
Egyszerűsített foglalkoztatáshoz kapcsolódó bérek 2023.01.01-től:
- Minimálisan kifizetendő bérek az egyszerűsített foglalkoztatásban:
szakképzettséget nem igénylő munkakörben 1 134 Ft/óra
szakképzettséget igénylő 1 483 Ft/óra
Mentesített keretösszeg (az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételből a természetes személynek nem kell jövedelmet megállapítania és bevallást benyújtania)
- szakképzettséget nem igénylő munkakörben 13 871 Ft/nap
- szakképzettséget igénylő munkakörökben 17 719 Ft/nap
- A munkáltató által fizetendő közteher mértéke 2 300 Ft/fő/nap
- Egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmi munka után a 2300 Ft-os közteher erejéig maximálisan kifizethető napi munkabér összege 21 340 Ft/nap/fő
- Egészségügyi szolgáltatási járulék összege 2023.01 .01-től: havi 9 600 Ft, napi 320 Ft
Egészségbiztosítási pénzbeli ellátások:
A minimálbér változásához kötődő változások 2023.01.01-től:
- A táppénz napi maximuma 2023. évben: napi 15 466,66 Ft.
- A GYED, örökbefogadói díj maximális összege 2023. évben 324 800 Ft/hó
- ezeknek egy napra eső összege: 10 826,66 Ft/nap
- Nevelőszülői GYED összege egy hónapra: 89 320 Ft/hó
- ezeknek egy napra eső összege: 2 977,33 Ft/nap
Rehabilitációs hozzájárulás:
2023.01.01. napjától a rehabilitációs hozzájárulás összege a minimálbér 9-szeresének figyelembevételével: 2 088 000 Ft/fő/év.
Letiltások – végrehajtás alól mentesített jövedelemrész összege:
A levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a 60 ezer Ft-ot. Ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség, gyermektartásdíj végrehajtása esetén.
Ha az adós több munkáltatótól kap munkabért, akkor a fentiek szerinti mentesség őt abból a munkabérből illeti meg, amelyet elsőként tiltottak le.
Ha az adós ugyanattól a munkáltatótól egyidejűleg több jogcímen kap munkabért, a fentiek szerinti mentesség szempontjából összevontan kell figyelembe venni.
Az adó- és járulékok levonása után fennmaradó összegből korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely meghaladja a 200 ezer Ft-ot.
Munka Törvénykönyvének módosítása
Munkáltató tájékoztatási kötelezettsége
Minden munkáltatót érintő, jelentős módosulás, hogy kibővül a munkáltató tájékoztatási kötelezettsége (Mt. 46. §). Sőt, az új szabályokat a már fennálló munkaviszonyra vonatkozóan is alkalmazni kell, ha ezt a munkavállaló kéri - az eddigi 15 nap helyett ráadásul a munkaviszony kezdetétől számított 15 nap helyett már 7 napon belül meg kell adni a tájékoztatást a következő kérdésekről (aláhúzással jelöltük az új elemeket):
a. a munkáltatói jogkör gyakorlójáról.
b. a munkaviszony kezdetéről, tartamáról;
c. a munkahelyről;
d. a munkakörbe tartozó feladatokról;
e. a napi munkaidő tartamáról, a hét azon napjairól, amelyekre munkaidő osztható be, a beosztás szerinti napi munkaidő lehetséges kezdő- és befejező időpontjáról; a rendkívüli munkaidő lehetséges tartamáról; a munkáltató tevékenységének sajátos jellegéről (Mt. 90. §).
f. az alapbéren túli munkabérről és egyéb juttatásokról,
g. a munkabérről való elszámolás módjáról, a munkabérfizetés gyakoriságáról, a kifizetés napjáról,
h. a szabadságnapok számáról, számítási módjáról és kiadásának szabályairól;
i. a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályokról, különösen a felmondási idő megállapításának szabályairól;
j. a munkáltató képzési politikájáról, a munkavállaló igénybe vehető, képzésre fordítható idő tartamáról;
k. a hatóság megnevezéséről, amely részére a munkáltató a közterheket megfizeti,
l. arról, hogy a munkáltató kollektív szerződés hatálya alá tartozik-e.
A munkaviszony teljesítésével kapcsolatos módosuló szabályok eddig arról szóltak, hogy a munkáltató köteles a munkavállalónak azt a költségét megtéríteni, amely a munkaviszony teljesítésével indokoltan merült fel. E körben új elvárás, hogy az indokoltság mellett a költség szükségessége is feltétele a munkáltató megtérítési kötelezettségének.
A munkaviszony módosítására vonatkozó szabályok
A munkavállalóknak számos esetben egyoldalú munkaszerződés-módosításra lesz módjuk. Az új rendelkezések szerint, ha a munkáltató tájékoztatja a munkavállalókat a teljes vagy részmunkaidős, a távmunkavégzésre irányuló, valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről. E tájékoztatás alapján kérheti a munkavállaló a munkaviszony megfelelő módosítását, azonban kizárólag a munkaviszony első hat hónapja után.
Az új szabályok szerint a munkavállaló gyermeke nyolcéves koráig vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti
a) a munkavégzési helyének módosítását,
b) a munkarendjének módosítását,
c) távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve
d) részmunkaidőben való foglalkoztatását.
A munkavállaló fenti módosítási kérelmeit köteles indokolni, amire a munkáltató 15 napon belül köteles írásban nyilatkozni. Amennyiben elutasítja a munkavállaló kérelmét, indokolásának meg kell felelnie a felmondásra vonatkozó egyes szabályoknak, a világos, valós és okszerű indokolás követelményeinek. Amennyiben a munkáltató a munkavállaló kérelmét elutasítja, utóbbi bírósághoz fordulhat. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.
A munkaviszony megszüntetésének egyes szabályai
A törvény egyes esetekben (pl. próbaidő, vagy ha a munkavállaló nyugdíjasnak minősül) indokolási kötelezettség nélkül lehetővé teszi a munkáltató számára a munkaviszony megszüntetését. Az új, módosuló rendelkezések szerint azonban ezekben az esetekben is kötelező lehet a felmondás munkáltató általi indokolása. Ha ugyanis a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére
a. a gondozási szabadság,
b. az apasági szabadság,
c. a szülői szabadság
d. a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele, vagy
e. a fentiekben bemutatott munkaszerződés-módosítás kezdeményezése
miatt kerül sor, a munkavállaló 15 napon belül benyújtott kérelmére 15 napon belül köteles a munkaviszony-megszüntetését megindokolni.
A felmondási tilalmak köre
Olyan új esetek jelennek meg a törvényben, amikor a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt. Ilyenek:
a. a gondozási szabadság,
b. az apaszabadság,
c. a szülői szabadság.
A munkaviszony megszűnésekor a munkáltatók adminisztrációs terhei is nőnek majd. A munkaviszony megszűnésekor a munkáltató igazolást ad a munkavállaló részére a kiadott apasági szabadság, vagy szülői szabadság tartamáról is, amelyben feltünteti a korábbi munkáltató által kiadott apasági szabadság vagy szülői szabadság tartamát is.
A munkaidő, szabadság és pihenőidő szabályaival kapcsolatos változások:
A módosítás alapján a munkaidőkeret teljesítésének kezdő és befejező időpontját, valamint a teljesítendő munkaidő tartamát írásban meg kell határozni és közzé kell tenni, tehát a korábbi szabályokkal ellentétben nem elegendő a helyben szokásos módon közzé tenni. A munkaidő-beosztás szabályait (munkarend) a munkáltató állapítja meg, de új szabály, hogy erről a 18. § szerint – vagyis olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését - tájékoztatja a munkavállalót.
A pihenőidő kiadása terén az Alkotmánybíróság egyik korábbi határozata nyomán módosuló szabály szerint nem kell napi pihenőidőt beosztani, ha a munkáltató a munka befejezését közvetlenül követő napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el. Jelentősen szélesíti a munkáltatók munkaidőbeosztási lehetőségeit az Mt. 106. § módosuló (3) bekezdése, amely szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
a) a megszakítás nélküli,
b) a több műszakos,
c) az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállaló számára havonta legalább negyven órát kitevő és egy naptári napot magába foglaló megszakítás nélküli heti pihenőidő is beosztható. Ebben az esetben a munkaidőkeret vagy az elszámolási időszak átlagában legalább heti negyvennyolc óra heti pihenőidőt kell beosztani.
Apasági szabadság:
2023.01.01-től az apa gyermeke születése esetén legkésőbb a gyermeke születését követő, vagy gyermek örökbefogadása esetén legkésőbb az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követő második hónap végéig 10 munkanap apasági szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban, legfeljebb két részletben kell kiadni.
A munkavállaló az apasági szabadság 5 munkanapjára távolléti díjra, a 6. munkanapjától a távolléti díj 40%-ára jogosult. Az apasági szabadság a munkaviszony végén nem váltandó meg.
Gondozói szabadság:
2023.01.01-től mentesül a munkavállaló rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozója, vagy a munkavállalóval közös háztartásban élő személy személyes gondozása nyújtása céljából évente legfeljebb 5 munkanapra.
A „gondozói szabadság” munkavégzés alóli mentesülésnek, igazolt nem fizetett távollétnek minősül. Ez a távollét díjazás nélküli, és a biztosítási jogviszonyt szünetelteti.
Szülői pótszabadság
Mértéke a gyermek hároméves koráig 44 munkanap lehet, és amely a gyermek 3 éves koráig vehető igénybe. A szülői szabadság igénybevételének feltétele, hogy a munkaviszony a gyermek születését vagy örökbefogadás esetén az örökbefogadást engedélyező határozat véglegessé válását követően egy éve fennálljon. A munkáltató a szülői szabadságot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban adja ki. A munkavállaló erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt bejelenti. A munkáltató ugyanakkor kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szülői szabadság kiadását – legfeljebb hatvan nappal – elhalaszthatja, ennek indokát és a kiadás általa javasolt időpontját a munkavállalóval írásban közli. A szülői pótszabadsággal kapcsolatban fontos szabály, hogy az szabadságra és végkielégítésre jogszerző idő, azonban tartamára a távolléti díjnak mindössze 10 %-a jár a munkavállalónak. A szülői pótszabadság a munkaviszony végén nem váltandó meg.
A szabadságok kiadásának korábbi szabályait is felülírta az Mt-t is módosító salátatörvény, mégpedig úgy, hogy az eddigieknél nagyobb rugalmasságot biztosít a munkáltatóknak. A munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén megtagadhatja a szabadságnak, illetve a szülői szabadságnak a munkavállaló által kért időpontnak megfelelő kiadását, a szülői szabadságot és az apasági szabadságot pedig nem feltétlenül az esedékesség évében kell kiadni.
A 16 évnél fiatalabb munkavállalóra is speciális szabályok vonatkoznak: napi munkaideje legfeljebb hat óra lehet, kivéve azt a nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytató tizenötödik életévét betöltött tanulót, aki az iskolai szünet alatt munkát végez. Szintén új szabály a fiatal – 18. életévét be nem töltött munkavállaló – esetében, hogy több munkaviszony keretében történő foglalkoztatás esetén a beosztás szerinti napi munkaidőt össze kell számítani. Ez azt jelenti, hogy a beosztás szerinti napi munkaidő sem haladhatja meg a munkaszerződés szerinti napi munkaidő mértékét.
A munkabér megfizetésének szabályai korábban nem voltak teljesen egyértelműek a törvényben. Az új rendelkezések immár egyértelműek, és kimondják, hogy a munkabért a munkavállaló által megjelölt fizetési számlára utalással kell megfizetni. Lehetőség van azonban arra, hogy a felek írásbeli megállapodást kössenek arról, hogy a munkabért készpénzben fizeti meg a munkáltató.
