A 2022. december 7-én az Országgyűlés által megszavazott az “Egyes foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról” című törvényjavaslat alapján 2023. január 1. napjával módosul a Munka Törvénykönyve. A próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást is meg kell indokolnia a cégvezetésnek - figyelmeztet Dr. Zsidi Roland, az ICT LEGAL, Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
3 perces olvasmány
Az egyik érdekes változás, hogy a munkáltató - a munkavállaló kérelmére - indokolási kötelesség hiányában is köteles megindokolni a munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozatát (felmondást), ha a munkavállaló hivatkozása szerint a munkaviszony megszüntetésére a gondozói munkaidő-kedvezmény; az apasági szabadság; a szülői szabadság igénybevétele; a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadság igénybevétele; a rugalmas munkafeltételek kérelmezése, illetve munkaszerződés módosítására irányuló kérelme miatt került sor.
A fentiekből is egyértelmű, hogy a felsorolt kedvezmények igénybevétele nem szolgálhat a munkáltatói felmondás alapjául, azzal a munkáltató joggal való visszaélést valósítana meg.
A munkáltatót bizonyos esetekben nem terheli indokolási kötelezettség felmondása esetén; a próbaidő időtartama alatt, a nyugdíjasnak minősülő munkavállaló, illetve a vezető állású munkavállaló esetében. Ez ezután sem változik, azonban az elfogadott módosítás szerint indokolási kötelezettséget ír elő ezen esetekben is, amennyiben azt a munkavállaló kéri a fenti hivatkozással. A munkavállaló az indokolását annak közlésétől számított tizenöt napon belül írásban kérheti, amelyre a munkáltatónak szintén – a kézhezvételtől számított – tizenöt nap áll rendelkezésére.
Ez azt jelenti, hogy akár egy próbaidő alatti azonnali hatályú felmondást is meg kell indokolnia a cégvezetésnek, amelyre fokozottan érdemes lesz figyelni, hogy elkerüljék a munkaügyi perek sorozatát – figyelmeztet Dr. Zsidi Roland, az ICT LEGAL, Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
A felmondás indokának valóságát és okszerűségét a munkáltató bizonyítja. Amennyiben a munkavállaló munkaügyi pert kezdeményez és ezeket a munkáltató nem tudja bizonyítani, úgy a munkáltató könnyen pervesztes lehet és a felmondás jogellenességét állapíthatja meg a munkaügyi bíróság. Jogellenes felmondás esetén pedig előfordulhat olyan eset is, hogy a bíróság arra kötelezi a munkáltatót, hogy a jogellenesen elbocsájtott munkavállaló munkaviszonyát állítsa helyre, azaz továbbra is alkalmazza vagy a munkavállalót ért személyiségi jogsértés miatt sérelemdíjat állapít meg – hívja fel a figyelmet Dr. Zsidi Roland, az ICT LEGAL, Termel & Zsidi Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.
Tartson velünk ingyenes cégvezetői webináriumunkon a munkajogi változások témakörében!
A részvételhez csupán regisztrálnia kell, amit ide kattintva tud megtenni!
Mit tehet a cégvezetés, hogy elkerülje a munkaügyi pereket?
Az új indoklási kötelezettséget mindenképpen érdemes beépíteni a folyamatokba, ill. tudatosan felkészülni arra, hogy a felmondásnak megfelelő indoka legyen; így a munkavállalónak visszajelzést adni a munkavégzés minőségével kapcsolatban szóbeli vagy írásbeli figyelmeztetés útján.
Azért, hogy ezt a munkáltató elkerülje a vesztes munkaügyi perek sorozatát, érdemes minden ilyen helyzetben munkaügyi tapasztalattal bíró ügyvédet bevonni az eljárásba – javasolja az ICT LEGAL vezető ügyvédje.