A Bíróság pontosítja a munkavállalók szolgáltatásnyújtás keretében történő rendelkezésre bocsátása és kiküldetése elhatárolásának kritériumait - áll az Európai Unió Bíróságának ítéletében.
A Bíróságnak a C-586/13. sz. Martin Meat ügyben hozott ítélete
2007-ben az Alpenrind nevű osztrák vállalkozás szerződést kötött a magyar Martin Meat céggel, amely vállalta, hogy magyar munkavállalóival hetente 25 marhafelet fog feldolgozni és értékesítésre kész húscsomagokba csomagolni az osztrák cég salzburgi vágóhídjának helyiségeiben.
Az Alpenrind csoportvezetője adott útmutatást a Martin Meat csoportvezetőjének azt illetően, hogy milyen húst kell feldolgozni és hogyan. Ezt követően a Martin Meat csoportvezetője szervezte meg e munkavállalók munkáját, akiknek utasításokat adott. Az Alpenrind az elvégzett munka minőségét ellenőrizte. A Martin Meat által nyújtott szolgáltatások után járó díjazás a feldolgozott hús mennyiségének függvénye volt. E díjazás csökkent a feldolgozott hús elégtelen minősége esetén.
A Martin Meat a szerződés megkötése előtt jogi tanácsadást kért arra vonatkozólag, hogy az általa végezni kívánt tevékenység nem esik-e az Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok vonatkozásában a szolgáltatások és a munkaerő szabad áramlása terén Ausztria által tett átmeneti korlátozások hatálya alá. Jogi tanácsadói azt a tájékoztatást adták, hogy a kérdéses tevékenységre nem vonatkoznak az említett korlátozások.
Az osztrák hatóságok azonban 700 000 euró összegű bírsággal sújtották az osztrák vállalkozást, mivel álláspontjuk szerint számára a magyar cég munkaerőt bocsátott rendelkezésre, amire vonatkoznak az átmeneti rendelkezések, és ezért a magyar munkavállalóknak foglalkoztatási engedélyre lett volna szükségük. Az osztrák és a magyar cég megállapodása alapján azonban a bírságot ez utóbbinak kellett viselnie.
A magyar vállalkozás ezután kártérítési keresetet indított a jogi tanácsadói ellen a hibásnak bizonyult jogi tanácsokból eredő kárának megtérítése iránt. Az ügyben eljáró Pesti Központi Kerületi Bíróság egyrészről azt szeretné megtudni az Európai Bíróságtól, hogy a jelen esetben munkaerőnek az átmenti rendelkezések által tiltott rendelkezésre bocsátásáról van-e szó, vagy pedig kiküldetésről, amelyre főszabály szerint nem vonatkoztak az átmeneti rendelkezések. A magyar bíróság másrészről arra kíváncsi, hogy a húsipari ágazatban történt munkaerő-átengedés esetén egyáltalán alkalmazhatóak voltak-e az átmeneti korlátozások.
Ítéletében a Bíróság mindenekelőtt megállapítja, hogy Ausztria az átmeneti időszak alatt valamennyi gazdasági ágazatban jogosult volt korlátozni a magyar munkavállalók területén történő rendelkezésre bocsátását.
A Bíróság ezután emlékeztet arra, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság feladata annak értékelése, hogy a jelen esetben munkavállalók rendelkezésre bocsátásáról vagy kiküldetésről van-e szó. Ezen értékelés során minden olyan tényt figyelembe kell venni, amely arra utal, hogy a munkavállaló fogadó tagállamba való kihelyezése képezi, illetve nem képezi azon szolgáltatásnyújtás tulajdonképpeni tárgyát, amelyre a kérdéses szerződéses jogviszony vonatkozik.
Főszabály szerint arra, hogy nem e kihelyezés a szóban forgó szolgáltatásnyújtás tulajdonképpeni tárgya, többek között azon körülmények utalnak, hogy a szolgáltatásnyújtó viseli a szerződésben megállapított szolgáltatás nem megfelelő teljesítésének következményeit, és hogy e szolgáltatásnyújtó – mint ahogy ez a jelen ügyben is úgy tűnik, hogy így van – szabadon határozhatja meg, hány munkavállalónak a fogadó tagállamba való kiküldését tartja hasznosnak.
Ezzel szemben az a körülmény, hogy a szolgáltatást megrendelő vállalkozás a szolgáltatás szerződésszerűségét ellenőrzi, vagy hogy a szolgáltatásnyújtó vállalkozás munkavállalóinak általános jellegű utasításokat adhat, önmagában nem enged munkaerő rendelkezésre bocsátásának fennállására következtetni.
Forrás: http://www.jogiforum.hu/
A cikket jóváhagyta Lovász György Ict Európa Holding Zrt. és Dr. Termel Balázs Ict Európa Holding Zrt.
